Babba Mária anyaga: fekete dió, mérete: 95x40x15 cm
Mag őrzője: anyaga: fehér és vörös márvány, bronz; mérete: 35x30x8 cm
Ősvallásunk kezdetben matriarchális, Istenanya központú volt. A magyarok ős Istennője, Boldogasszonya a sumér Bau vagy Babba.
BABBA – NAGYBOLDOGASSZONY, majd SZŰZ MÁRIA, aki a Krisztusi kereszténységgel együtt került be vallásunkba. 5500 évvel Szűz Mária előtt a magyarok Babbát, az Isten anyját tisztelték. Általunk sumér – magyarnak minősített történelemben a legkorábbi időktől kezdve ott van a fény szüze, Istenanya. Jelen korunk legismertebb és legszebb Pünkösdi búcsújáró kegyhelyén látható Babba Mária, Fény szüze (Csíksomlyó).
A rovásjelek mandorla formában vannak beírva. Babba Mária a Szent háromságot szimbolizáló elemmel, a tetején a kozmikus tűz (Atya), kozmikus Fény (Fiú), kozmikus Víz (Anya) jelképezi.
A plasztika zárt rendszerébe írt üzenettel meditatív lehetőséget kínál a szemlélő részére. Babba Mária, magérlelő, befogadó, életet védelmező Istenanya, gondolatához szervesen kapcsolódik a Mag őrzője című gondolat, azt kiegészítve, a teljességet megidézve, egy gondolattá áll össze. A hideg, fehér márvány a fa melegségével szemben kissé disszonáns, de a jelképek egymásba íródása, és továbbgondolása a két plasztikát eggyé alkotja.
A mag őrzője c. plasztika bronz kettős keresztje ősírásunkban az Egyet a Teremtőt jelöli. A teremtés elindítása a kör közepében, az „Ige” által történik. A körből, illetve gömbből származtatott, befelé forduló spirál, ha kibomlik, tulipánná változik, magába rejtve a magot, az életet.