Keletkezési időpontja, mint kisplasztika: 1985, köztéri megvalósulása 1999.
Anyaga: krómacél fekete gránit talapzaton. Mérete: 1,70x1x1 m.
Látható Hajdúszoboszlón, a Modern Múzeum szoborparkjában. . (Hajdúszoboszló, Bocskai u. 14. sz.)
Kiindulási alap, mint sok más művemben, itt is a kör, mely háromrétegű korong egybeépülve, magába foglalja ősi írásunk = = „Egy” jelentésű betűjét, mely a plasztika szellemi üzenetének legfontosabb elemét képezi.
A kör a Teremtőt, teljességet jelöli. A magyar műveltségben, mint körIstent tisztelték őseink. A kör a leghatékonyabb fizikai és szellemi erő.
A körben kettős kereszt, mely szinte átszeli a kört, körből indul ki. A kör középpontjából kinövő „Istent” szimbolizálja. A középpontból felnövekvő kettős kereszt, mint világfa köti össze az eget és a Földet. A kettős kereszt vízszintes vonalai makro- és mikrokozmosz azonosságát jelöli Hermészi gondolatok alapján.
A kettős kereszt ősi írásunkban az egy jelölője, ő a teremtő ige. E jel magába hordozza a Szenthármasság hitét.
Remélem, hogy e nemes gondolat képes hatni. Igaz, hogy ez a szobor el van rejtve Hajdúszoboszlón a Szoborparkban, ahol meg lehet tekinteni.
Ez magyarságunk legfőbb hite, mely szent hazánk alapját képezte mindenkor. Ha szembeállunk a plasztikával, akkor képletesen az e világunkat (látható), és mögötte levő korong a nem látható világot jelképezi. Formailag azonos értékben, de más-más töltést jelenít meg.
